beszamolok

A kulturált kutyatartás egyik alapvető eleme, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk kutyánknak. Olyan körülményeket, melyben jól érzi magát kutyánk, a család, s nem zavarunk vele másokat. Fontos, hogy a kutyánk a kerítésen kívülre felügyelet nélkül soha ne jusson ki!

Kutyát tarthatunk lakásban és kertben. Természetesen az egyes kutyafajtáknak eltérő igényei vannak, ezért a lehetőségeinket mérlegelve válasszunk ki a megfelelő kutyafajtát. Erről egy későbbi számban fogunk részletesebben írni.

Lakásban tartásnál ne feledkezzünk meg arról, hogy kutyánknak bizonyos szükségleteit időközönként el kell végeznie, s legjobb, ha ezeket nem a lakásban intézi el. A kutyák alapvetően bizonyos határon belül alkalmazkodni tudnak a gazdi napirendjéhez, ezt azonban valóban illik betartani.

Kertben a legmegfelelőbb körülményeket akkor biztosíthatjuk kutyánk számára, ha abban lehetőség szerint szabadon - nem láncra kötve - mozoghat. Ehhez elengedhetetlen egy megfelelően megépített kerítés:

A telken belül ki lehet alakítani egy kennelt. A kutyánk részére egy megfelelő nagyságú részt leválasztunk a kertből, ami az ő alapvető tartózkodási helye. A kerítést itt ugyanúgy ki lehet alakítani, mint a telket határoló főkerítést. Másik megoldásként – mi ezt választottuk –szóba jöhet, hogy egy jelzés értékű kerítés kialakítása. Ha a kutya elég okos, tudja, hogy helye a kennelben van, vészhelyzet esetén azonban nem áll útjában a kerítés, s tudja a dolgát végezni (pl.: betörés megakadályozása).

Kutyánknak is jár egy ház, mely egy fedett rész, ahova elmenekülhet az eső, vihar elől, télen ide bújhat melegedni. A hideg hónapokban érdemes egy meleg pokrócot, régi ruhadarabokat betenni a kutya házába, ez is melegíti őt.

Fontos, hogy a kennelben legyen egy olyan rész, ahol hűsölhet a kutya. A talaj legyen természetes anyag, ne legyen lebetonozva. Nálunk bevált a finom sóder: nincs sár, mert beszívja a vizet, ugyanakkor nedves marad, s ez hűsíti a kutyát; könnyű összeszedni róla a kutya ürülékét; s a kutyák is szívesen mozognak a finom sóderen. Legyen árnyékos hely, pl. egy lombos fa, mely egész napra árnyékos helyet biztosít a kutyának Ha kutyánknak melege van, elkezdhet gödröt ásni, mert egyre lentebb haladva keresi magának a hűvös helyet. Ezért ne legyünk mérgesek rá, a túlélésért küzd, hiszen nagy melegben könnyen hőgutát kaphat. Ezért is érdemes kennel építeni, hiszen mennyivel jobb ha a gödörásást a saját kennelében teszi, ahelyett, hogy a virágoskertet tenné tönkre.

A falut járva sajnos rengeteg kutyát láttunk megkötve, láncon tartva. Ez semmiféleképpen nem jó a kutyának Agresszívvé, kezelhetetlenné, s leginkább kiszámíthatatlanná válhat. Amint teheti elcsavaroghat. Ha azonban semmi más lehetőségünk nincs a kutya telek határon belül tartására, kössük meg, hiszen önállóan nem sétálhat a faluban. Fontos, hogy láncon tartva a kutya önmagában kárt nem okozhat (pl. rácsavarodhat, megfojthatja magát), erre nagyon figyeljünk. A vizét így is elérhető távolságba tegyük. Ekkor azonban amikor csak lehet játszunk, futkározzunk, s nagyokat sétáljunk vele. Fontos, hogy ne csak akkor találkozzunk vele, amit a kajáját odaadjuk neki. A sétáltatáshoz szükségünk van egy nyakörvre, egy pórázra, s arra, hogy kutyánk hallgasson ránk. Enélkül elszabadulhat, másra rátámadhat, bármi szemetet, mérget megehet.

A lánc biztonságosságát rendszeresen ellenőrizni kell, mivel a láncon tartott kutyák minden megtesznek azért, hogy sorsukon változtassanak.

A kulturált kutyatartás fontos része az eb állatorvosi ellátása. Nem csak azért, mert ha beteg az állat, nem hagyhatjuk szenvedni, hanem azért is, mert több olyan betegség is létezik, amelyik emberre is veszélyes lehet. Ezenkívül néhány dologra ezzel kapcsolatban jogszabály kötelezi a kutyatartókat. Mai és következő havi cikkünkben arról lesz szó, hogyan tudjuk elkerülni, hogy kutyánk megbetegedjen, milyen megelőző kezelések kötelezőek illetve szükségesek ehhez.

Oltások. Jogszabály írja elő, hogy minden kutyát évente egyszer (a kölyökkutyákat három és kilenc hónapos koruk között kétszer) be kell oltani veszettség ellen. Nagyon fontos intézkedés ez, hiszen a betegséget az ember is megkaphatja, és ha a tünetek kifejlődtek, minden esetben halálos kimenetelű. A veszettséget harapással, sebbe, sérült bőrfelületre jutó nyállal minden emlős állat (különösen nagy szerepe van ebben a macskáknak, rókáknak) terjesztheti, ezért ha ismeretlen macska/kutya (bármilyen emlős állat) harap, karmol meg minket, azonnal orvoshoz kell fordulni, és a veszettség oltás beadásával (embernél ez öt oltásból álló sorozat) a betegség kifejlődése megelőzhető.

A kötelező veszettség oltás mellett néhány egyéb betegség elleni védőoltást is ajánlatos kutyánknak beadatni (Ezeket a kutya akkor is megkaphatja, ha egész életében nem megy ki a kertből! Behurcolhatjuk a cipőtalpunkon, más kutyáktól átvihetjük a miénkre, kóbor macskák is terjeszthetik). Ilyenek a kutyatartók által jól ismert szopornyica vagy a parvovírusos bélgyulladás, amelyek sokszor a gondos kezelés ellenére is az állat halálával végződnek, érdemes tehát őket megelőzni. Néhány egyéb, az átlag kutyatartó számára kevésbé ismert betegség ellen is lehet védelmet kérni az állatorvostól, ilyenek a májgyulladás, a parainfluenza (ez az emberi influenzához hasonló betegség), illetve a Leptospirosis (ez egy baktérium okozta betegség, ami emberre is veszélyes lehet!). Az úgynevezett kombinált oltás a felsorolt betegségek ellen egyszerre nyújt védelmet, bár nem olcsó mulatság. A kombinált oltást is évente kell ismételni, hogy megfelelő hatása legyen, illetve kölyökkutyáknak néhány hetes különbséggel kétszer is be kell adni, mivel az ő immunrendszerük még nem eléggé erős.

Féreghajtás. Erre évente egyszer szintén jogszabály kötelezi a kutyatartókat. A kutyában élősködő férgek közül néhányat az ember is megkaphat, és különösen veszélyeztetettek a gyerekek, gyengébb immunrendszerük és a kutyákkal szembeni viselkedésük (odabújás, puszilkodás, kutyával való játék után a kéz szájbavétele) miatt. Az évente egyszeri kezelés mellett (kisgyerekes családokban az előbb leírtak miatt szinte kötelező) ajánlott a kutyákat háromhavonta, megelőző jelleggel féregteleníteni. Fontos, hogy erre csak állatorvos által adott, úgynevezett kombinált (több hatóanyagot is tartalmazó) féreghajtók alkalmasak! Sokan adják kutyájuknak saját szakállukra az ismert, gyerekeknél is alkalmazott „Vermox” nevű tablettát, de ez csak egyféle hatóanyagot tartalmaz, és a férgek egyes típusaira nem hat. Arról nem is beszélve, hogy nem megfelelő adagolás esetén semmi hatása nincsen! A féreghajtó tabletták viszonylag olcsók, ne sajnáljuk a pénzt kutyánk és gyermekeink egészsége érdekében!

Külső élősködők elleni védekezés. A külső élősködők komoly betegségeket tudnak okozni a kutyának, fontos tehát, hogy megelőzzük megtelepedésüket, ne akkor kapkodjunk, mikor már ellepik az ebet a bolhák vagy a kullancsok, vagy véresre vakarja magát a rühösség miatt. Ráadásul néhány közülük emberre is átmehet, és a vakaródzás, csípések miatti kellemetlenség mellett betegségeket is terjeszthet (a bolha például galandférgek lárváit hordozhatja). Ma már többféle módszer is létezik a kutyák bundájában és bőrében megtelepedő nem kívánt „lakók” ellen: spray, nyakra cseppentős ampulla (az ún. „spot on”), nyakörv, por, fürdetőoldat. Érdemes állatorvost megkérdezni, hogy a mi kutyánk számára melyiket ajánlja, mert nem mindegy, hogy milyen korú, bent lakik-e a lakásban, vagy kint a kertben, és még számos más szempont szerint kell dönteni. Itt is érvényes a mondás: ”olcsó húsnak híg a leve”, azaz a túl olcsó készítmények nem sokat érnek, ne csábuljunk el tehát a 200 forintos bolhanyakörvre, mert a kis ízeltlábúak vidáman rohangásznak tőle a kutyán. Fontos még megjegyezni, hogy tartsuk be a használati utasítást, és a hatástartam lejárta után végezzünk újabb kezelést (kérdezzük ki ezekről az állatorvost!).

Sokszor hallok olyan panaszokat, hogy az előzőekben leírt kezelések, megelőző intézkedések (különösen az oltások) nagyon drágák. Valóban nem olcsó dolog egy kutyát megfelelően ellátni, de felelős felnőtt emberként ezt azelőtt kell végiggondolni, mielőtt hirtelen ötlettől vezérelve megvesszük a kis aranyos szőrgombolyagot a piacon vagy ajándékba kapjuk a szomszédtól, aki nem tud mit kezdeni a nem kívánt szaporulattal. Kegyetlennek hangzik, de akinek nincs pénze rá, ne tartson kutyát! Tudom, hogy például sok idős embernek az állatok jelentik az életét, de megjegyzem, éppen ők azok, akik inkább utolsó pénzecskéjüket ráköltik, de beoltatják, kezeltetik, stb. (Találkoztam olyan idős hölggyel, aki otthon lévő utolsó fillérjeit akarta odaadni a kutyája kezeléséért, a másnapi nyugdíj előtt). Ráadásul az állatorvosok többsége megértően bánik az idős emberekkel, és lemond a munkadíjáról vagy megengedi, hogy később, esetleg részletekben fizessen. De mivel ő is pénzből él, nem dolgozhat ingyen, ráadásul az árakat nem ő, hanem az állatorvosi kamara szabja meg (természetesen csak nagyjából, némi eltérést megengednek a helyi viszonyoktól függően). A túl olcsón dolgozó állatorvosok az etikai bizottság fegyelmi eljárásával és a kollégák megvetésével számolhatnak. És nem utolsó sorban gondoljuk át: aki filléreket kér, milyen minőségű munkát végezhet?

A nem kívánt szaporulat ellen: ivartalanítás és egyéb lehetőségek

Sokan keresnek meg azzal a problémával, hogy mit lehetne kezdeni a kutya/macska nem kívánt szaporulatával, jobb esetben akkor, mikor még nem születtek meg a kölykök, rosszabb esetben arra kérnek, altassam el a megszületett almot. Megint csak azt tudom ismételni: felelős állattartóként erre jó előre kell gondolni: a nőstény állat előbb-utóbb ivarzani fog, és általában nem lehet megakadályozni, hogy a kandúr/kan megtalálja és kölyökáldás legyen a dolog vége. Ma már több lehetőség is rendelkezésre áll, hogy ezt megakadályozzuk, ne akkor kapkodjunk, mikor 6-8 (10-12!) visító kölyök borzolja az idegeinket.

A leginkább ajánlott módszer a nőstény állat ivartalanítása. Ez mind macskáknál, mind kutyáknál a petefészek (és bizonyos esetekben a méh) eltávolításából álló rutinműtét. Nem viseli meg különösképpen az állatot, néhány nap alatt felépül belőle. Vemhes állatot is lehet ivartalanítani, ilyenkor a méhet is, az embriókkal együtt, kivesszük. A későbbiekben az állat nem fog ivarzani és kölykei sem lehetnek, ez tehát végleges megoldás. Sokan ódzkodnak ettől, javarészt tévhitek alapján. Ezeket szeretném most eloszlatni:

„Ez beavatkozás a természet rendjébe, az állatnak „lelkileg” sem tesz jót, hogy megfosztjuk az anyaság lehetőségétől.” Nos, a háziasított állatok tartása eleve beleavatkozás a természet rendjébe, és azoknak az állatoknak a jóllétéért, amelyeket magunkhoz vettünk, és a természetestől eltérő módon, számban, sűrűségben tartjuk, felelőséggel tartozunk. Sokkal „természetbarátabb” és humánusabb dolog ivartalanítani a nőstény macskát, mint évente 2-3 (sokszor több) alom kismacskától „megszabadulni” (néha egészen megdöbbentő módszerekről számolnak be nekem minden aggály, lelkiismeretfurdalás nélkül), és az anyaállat szervezetét hagyni kimerülni a folytonos vemhességek miatt. Semmilyen károsodást nem okoz neki „lelkileg”, ha nem lehet kölyke, az ivartalanított állatok általában nyugodtabbak, kevesebbet csavarognak, kedvesebbek.
„Egyszer mindenképpen kell szülnie, mert így egészséges.” Ez a legmakacsabb tévhit, amit hallottam, még mindig tartja magát, holott régóta tudjuk, hogy nem igaz. Semmilyen egészségkárosodással nem jár, ha nem ellik egyszer sem életében a nőstény állat. Már az első ivarzás előtt lehetséges ivartalanítani a kutyákat/macskákat. Általában a még „kamaszkorban” megműtött állatok kissé „gyerekesebbek”, játékosabbak maradnak, míg az egy vagy több ivarzást/vemhességet megélt társaik komolyabbak lesznek.
„El fog hízni utána a kutyám/macskám”. Tény, hogy az ivartalanított állat hajlamosabb a hízásra, de semmiképpen sem borítékolható tény, hogy el is fog hízni. A kutya/macska súlya attól függ, hogy mennyit adunk neki enni és mennyit mozgatjuk Nem fog elhízni, ha odafigyelünk erre, ne használjuk ürügyként a műtétet annak megmagyarázására, hogy miért lett Buksi száz kiló! Pontosan azért, mert nem figyeltünk a táplálkozására és mozgatására, és nem tudtunk ellenállni a könyörgő szemeinek az ebédek/vacsorák/nassolások alatt.

Az ivartalanítás ugyanakkor más előnnyel is jár az állat (főleg a kutyák) számára, mint a mi nyugalmunk. A nem ivartalanított nőstény kutyák között igen gyakori idősebb korban az emlődaganat és a gennyes méhgyulladás. A daganat természetétől függően, a méhgyulladás viszont mindig életveszélyes betegség, műtét nélkül általában halállal végződik. Ezek legtöbbször hormonális alapon alakulnak ki, és így ivartalanított kutyában nagyon ritka az előfordulásuk.

Tenyésztésre vásárolt állatnál, vagy ha valamikor csak úgy mégis szeretnénk kölyköket (bár erről az általában a gyerekek könyörgésére megszülető alomról is lebeszélnék mindenkit, mert nagyon nehéz az általában nem pedigrés állatoknak gazdát találni, és a nyakunkon maradó kölykökkel mit kezdeni), más, nem végleges „fogamzásgátlási” lehetőségek is rendelkezésre állnak.

A macskákról: állatorvosi tudnivalók

Oltások. Eltérően a kutyáktól, a macskákat nem kötelező beoltani veszettség ellen. A kijáró macskáknak azonban ezt mindenképpen javasoljuk. A macskák kóborló életmódja sokkal nagyobb esélyt ad a veszettséggel való fertőződésre, mint a kutyáké. Néhány vakcina 2-3 évre szóló védettséget ad, így ezeket használva csak ilyen időközönként kell beoltani őket.

A macskák esetében is létezik az ún. „kombinált” oltás, ami vakcinától függően 3-4 fertőző macskabetegség ellen védi meg kedvencünket (ilyen például a jól ismert macskanátha, a kutyák parvovírusos hasmenéséhez hasonló fertőzés, és más, vírusok okozta betegségek). Ezt a kutyákhoz hasonlóan kölyökcicának kétszer, felnőttnek évente kell beadni.

Mindenképpen fontosnak tartok megemlíteni két, igen veszélyes vírusos betegséget. Ezek a macskák fertőző hashártyagyulladása és a macskaleukózis (ez az ember leukémiájához hasonló betegség.). Mindkettő gyógyíthatatlan, és előbb-utóbb halállal végződik. Igen fertőzőek, a macskák érintkezésével terjednek (becslések szerint a macskák 70%-a fertőzött a macskaleukózis vírusával). Mindkét betegség évekig lappanghat, általában teljesen egészségesnek tűnő macskákban hirtelen lobban fel, és a gondos kezelés ellenére is legtöbbször igen gyors az állapotromlás. Létezik ellenük védőoltás, ezeket azonban fenntartással kell kezelni. Ha a macska már fertőzött az oltás időpontjában, akkor a vakcinának semmiféle hatása nem lesz (még soha kint nem járt kölyökcica is megkaphatta a vírust a mamájától!). Néha az oltás időpontjában nem fertőzött, beoltott macskák is megbetegedhetnek, ennek számos oka lehet. Az oltás tehát nem nyújt 100%-os védelmet, de jelentősen növelheti a cica esélyeit a betegség ellen. Ráadásul egy három oltásból álló sorozatról van szó, amely természetesen nem két fillérbe kerül. Így a szokásos oltási programba nem szoktuk ezeket felvenni, de mindig tájékoztatjuk a tulajdonost a lehetőségekről.

Féreghajtás. Hasonlóan a kutyák férgességéhez, a macskáké is veszélyes lehet az emberre, különösen a kisgyerekekre. Itt is nagyobb a fertőződési esély a macskák életmódja miatt. Kijáró macskákat mindenképpen ajánlatos háromhavonta féregteleníteni, kombinált, több hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítménnyel (itt sem ajánlom a humán féreghajtókat!). Néhány féregfaj mind a kutyákban, mind a macskákban megtelepedhet, ezért ajánlatos az együtt tartott állatokat egyszerre kezelni (különösen, ha a kutya, mint ahogy az igen gyakran előfordul, megeszi a cica bélsarát).

Külső élősködők elleni kezelés. Macskák számára is többféle „irtószer” áll rendelkezésre a külső élősködők ellen, a spraytől elkezdve a poron át a samponig és a legkorszerűbb, nyakracseppentős („spot-on”) készítményekig. Érdemes a megelőzésre törekedni (néhány szer nem csak kiírja az élősködőket, hanem bizonyos ideig megakadályozza az újbóli megtelepedésüket is), mert a macskák könnyen összeszednek „kis bundalakókat” a kóborlásaik során. Az elszaporodott bolhákat vagy az elterjedt rühösséget nagyon nehéz kiírtani, és mindkét külső élősködő az emberre is veszélyes lehet. A macskákat általában gyakrabban kell kezelni, mint a kutyákat, mert mosakodásukkal befolyásolják a szerek hatástartamát. Kérdezzük ki alaposan az állatorvost, hogy mit ajánl kedvencünknek, és hogyan kell használni az adott készítményt. Több esetben találkoztam már elszaporodott élősködőkkel a tulajdonos szerint élősködők ellen kezelt macskáknál, a készítmény nem megfelelő használata miatt.

Húsvét idején az állatkereskedések zsúfolásig megtelnek mindenféle színű aranyos, pici húsvéti nyuszikkal. Piros szalag kerül rájuk, s máris kész a fantasztikus húsvéti ajándék gyermekeink számára. Sajnos ezeknek a meglepetéseknek legtöbbször az a sorsa, hogy az állatkertek előtt kígyózó sorokban várnak arra, hogy megváljanak tőlük, esetleg pörkölt formájában az asztalra kerül gyermekünk frissen szerzett házikedvence. Sok nyuszi az első adandó alkalommal messzire menekül, míg mások sajnos nem élik túl a nem megfelelő bánásmódot.

Húsvét előtt szeretném, ha végig gondolnánk, mivel is jár egy „húsvéti” nyuszi tartása.

Az első és legfontosabb dolog, amit jó, ha minden szülő tud, hogy a gyermekek 7-8 éves kor előtt nem alkalmasak arra, hogy egy háziállatról gondoskodjanak. Ez vonatkozik cicára, kutyára, teknősre, halakra,… stb. Vegyük figyelembe, hogy az állat ellátása ekkor a szülőkre hárul.

Amikor a kereskedésben megvesszük a házi nyuszit, akkor még egy picike szőrgombóccal van dolgunk, aki azonban nagyon hamar megnő. (Van néhány nyuszifajta, amelyek nem nőnek nagyra.) A kutyával ellentétben nem lehet szobatisztaságra nevelni, egyáltalán nem alkalmas a lakásban való tartásra. Ha úgy döntöttünk, hogy nyuszija lesz a családnak, akkor azt szakszerűen megépített nyúlketrecben kell tartani. Olyan helyen és olyan körülmények között, ahonnan nem tud elszökni, ragadozó (róka, macska, kutya) nem férhet hozzá, hiszen hamar azok prédájává válhat.

A nyuszik etetésével kapcsolatosan szakszerű felvilágosítást kaphatunk a kereskedésekben, legalábbis remélhetőleg.

A nyuszi társas lény, vagyis szüksége van egy párra. S ha ez adott, a nyulak nagyon gyorsan képesek szaporodni, vagyis hamar egy egész „csordával” lesz dolgunk.

Sajnos országos tapasztalat, hogy a „nyuszit kap a gyerek húsvétra” történetnek nincs jó vége. Általában sírás a vége, mert tisztán látszik, hogy a nyulat a család nem képes megfelelő módon tartani, s így valamilyen módon meg kell válni tőle. A kezdeti öröm hamar fájdalommá válik gyermekünk számára. Mindenkit kíméljük meg ettől, ha nem adottak a feltételek egy nyuszi felnevelésére.